.Földházak

Maga a „földház” szó felér egy pszichológiai, karakterológiai teszttel. Sokáig taglalhatnánk a vele kapcsolatos legkülönfélébb elõítéleteket és tévképzeteket, mégsem tesszük, mert a földháznak, mondhatni, elég a „baja” az elõítéletek nélkül is. Mindent egybevéve „földház kérdés”-rõl sem túlzás beszélni.

Mitől „ügy”, mitől „kérdés” a „földház kérdés”? Mi az, amitől több mint lakásmegoldás?
A legkevesebb, amit leszögezhetünk, hogy a földház semmilyen szempontból sem rosszabb, mint megszokott épületeink. Viszont sok szempontból jobb. Minél jobban utánagondolunk, annál inkább azt fogjuk találni, hogy a legjobb szokásos épületek lényegileg föld jellegűek, azaz „súlyosak”, nagy beépített tömegűek. Különösen igaz ez a mi éghajlati körülményeink között.
Tehát a földháznak már kiindulásként az egyéb épületekkel legalább azonos létjogosultsága volna. Az pedig, hogy mégsincs az általa megérdemelt helyen és rangon, messzire vezet. Sokkal messzebbre, mint azt az említett pszichológiai probléma megmagyarázhatná.
A kulcsszó, mint az élet annyi más területén, itt is a profit-érdek. A fogyasztói manipulációnak a földházzal kapcsolatban legalább is kapóra jönnek az említett előítéletek, a tájékozatlanság és felületesség.
Mert ugyan ki gondolná különben komolyan, hogy hűteni és fűteni gazdaságosabb (és egészségesebb), mint egyszerűen összekapcsolódni a föld állandó és kimeríthetetlen, 12-14 fokos klímájával?
Ki gondolná komolyan, hogy az időjárás eróziójával eredményesebben és kiváltképp gazdaságosabban vehetné fel a harcot bármilyen gyártott fedél, mint egy földréteg, a rajta folyamatosan megújuló vegetációval?
Vagy ki gondolná komolyan, hogy a holdutazásokat követő évezredben még megoldhatatlan műszaki kihívást jelentene egy valóban jó, gazdaságos és ökologikus szigetelési megoldás?
Sokkal inkább kérdés: kinek az érdeke (és kinek volna profit érdeke), hogy Ön egy minden ésszerű igényt kielégítő családi házat a jelenlegi piaci árak feléért-harmadáért felépíthessen?
A fogyasztói társadalom, pontosabban a fogyasztói manipuláció is megrajzolja saját természetrajzát. Építészeti téren vajon miért lenne más ez a kép? Ha olyan nagyon ragaszkodunk hozzá, hogy egyáltalán ne, vagy csak egy fél élet munkájával jussunk családi házhoz, hát a pénzcsinálók semmi „jónak” nem elrontói. Akár még meg is támogatják. Na nem az építést - a kamatokat.
Melyiket választjuk, ha a külső, mínusz akárhány fokról, vagy a föld állandó, 12-14-fokos hőmérsékletéről fűtsük a házainkat? Melyiket választjuk az „új típusú” éghajlat, műanyagokat párologtató kánikuláiban: légkondícionálni mindenféle elektromos készülékkel, vagy ugyanakkor - készülékek nélkül - kissé talán még fázni is egy földházban?
Ez a konstrukció nem tartja tiszteletben a profit érdekeket, és azon túl, hogy lakásmegoldás, bojkott is. Ezért nehéz dolga van és nehéz dolga lesz. De megkérdőjelezhetetlen megoldásaival vissza fogja emelni rangjába nagyapánk és annak nagyapja házának lényegét.

Építéséhez ideális a délnek lejtős, lankás, kötött talajú terület. Kevésbé jó a homokos vagy sziklás, abból a megfontolásból, hogy ha az ember földházat akar, legyen a közelben föld... Az eljárás lélegzetelállítóan érdekes és kreatív megoldással forradalmasítja a legjobb népi építészeti hagyományokat.