Melyek azok a tennivalók és milyen fogalmak azok, amivel még találkozhatunk az ötlettõl, hogy elkezdjük az építkezést és beköltözzünk új otthonunkba.

Tulajdoni lap: Az építési engedély beadásához feltétlen szükséges okirat amit az illetékes földhivatal ad ki. Az építési szerzõdéshez is elengedhetetlen, hisz ebbõl derül ki a tulajdonos, valamint a telek besorolása.
Térképmásolat: A tervezéshez elengedhetetlen, de az építési engedélyt kérõ dokumentáció elengedhetetlen része is. A földhivatal adja ki. Kiváltásakor feltétlen említsük meg, hogy telkünkrõl építési engedélyhez szükséges térképmásolatot kérünk!
ÁRT: Általános rendezési terv. Ha a telek vásárlása elõtt vagyunk, feltétlen szükséges az Önkormányzatnál ennek elõírásairól tájékozódni, mielõtt a döntést meghoznánk. Az ÁRT határozza meg, hogy azon telken milyen házat építhet fel. Meghatározza az építmény magasságát, a tetõ hajlásszögét, irányát, néhány helyen még a tetõ és falak színét formáját is, az elõ és oldalkertek távolságát, a beépítési százalékot stb. Ezen információk nélkül, nincs értelme hozzáfogni még a vázlatok elkészítéséhez sem.
Engedélyezési tervdokumentáció: Célszerû a kivitelezõ cég tervezõjével megterveztetni a házat és elkészíttetni az engedélyezési terveket, hisz a cég technológiájának elõírásait Õ ismeri a legjobban. Idegen tervezõ terveit úgy is át kell dolgozni, így csak felesleges többletköltség lesz.
Jogerõs építési engedély: A tervek és az engedélyezési tervdokumentáció összeállítása után a terveket a hatósághoz ill. a közmûszolgáltatókhoz be kell nyújtani, akik azt 60 napon belül elbírálják. A határozatot az építtetõn kívül a szomszédok is megkapják, akik fellebbezhetnek a határozat ellen, Ha ez nem történik meg, úgy 15 nap után kipostázzák a jogerõs építési engedélyt. Csak ennek átvétele után lehet az alapot kitûzni, és az alapozási munkálatokat megkezdeni. A kivitelezõvel történt elsõ találkozástól számítva tehát kb. négy hónap telik el, mire az építtetõ megkaphatja a jogerõs építési engedélyt! Természetesen lehet ezt a folyamatot gyorsítani, melyrõl az érdekeltektõl kell tájékozódni.
Gépészeti tervek: Víz, csatorna, gáz, fûtés tervek összessége, melyek nélkül pl. a gázt be sem lehet kötni.
Elektromos tervek: Még nem kötelezõ, de nélküle elég nehéz még árajánlatot is adni. Tartalmaznia kell a csatlakozási pontokat, kapcsolók, konnektorok, világítótestek helyeit, a tervezet fogyasztókat (pl.: mosógép, elektromos tûzhely stb.), telefonvonal, riasztó, tv, kábel, csengõ, kaputelefon, kapumozgató stb
Statikai terv: Épülettõl függõen szükség lehet rá. Pince és egyéb a rendszerhez nem tartozó tartószerkezetek esetén szükséges.
Kiviteli tervek: Családi házaknál nem szükséges, de egyes hitelekhez kellhet.
Belsõépítész tervek: Az épületszerkezeten túl a burkolatok, anyaga, színe formája, a kerámia lapok kiosztása, konyhabútor terve, beépített szekrények, fürdõszoba tervei stb. Nem kötelezõ. Nem része az engedélyezési tervdokumentációnak, ezért a legtöbb kivitelezõ ilyet csak külön megbízás alapján készít.
Mûleírás: Az építési engedélyezési tervdokumentáció része, ahol a tervezett épület felépítéséhez szükséges anyagok, azok minõsége, színe, mennyisége stb. kerül meghatározásra, melyektõl a kivitelezés során jogszabályban rögzített módon lehet csak eltérni. Mûleírásnak ill. teljesítési leírásnak hívjuk azt a dokumentumot is, ahol a tervnek megfelelõen pontosan rögzíti a kivitelezõ, hogy mit vállalt el. Ahhoz meghatározzák az anyagok fajtáját, minõségét, mennyiségét, esetleg árát, meghatározzák a kiépítési fokot ill. az építtetõ feladatait, hogy a kivitelezõ elvégezhesse a vállalt munkáját. Szerencsés dolog rögzíteni, mi nem tartozik a vállalásba, hisz így elkerülhetõ a késõbbi vita, pl. kinek a feladata a kémény átadása stb.